efiction efiction
efiction efiction
efiction efiction efiction efiction
Cím: Mardekr rksge Szerző: Miss Jones
[Vélemények - 7] Nyomtató Fejezet vagy Történet
- Szöveg mérete +
A szerző megjegyzései a fejezethez:
Tom Denem Tov??bb kutatja Holl??h??ti diad??m t??rt??n??t ??s tal??lkozik az ??t ??ves Lucius Malfoy-al.


Pierre de Gunzburg báró családjával a Norman megszállás alatt érkezett Britaniába A 11-ik század elején. A britonok nehezen fogadták el új norman hûbéreseiket, fõleg a de Gunzburg és a Malfoy családtól írtóztak. Az a hír járta, hogy mind két család boszorkányokat melenget a keblén, azon túl, hogy utálatos franciák. A helyi parasztok felbõszült inkvizítorokkal többször is megtámadták a kastélyaikat. Sir Malfoy és de Gunzburg báró azonban a muglik minden egyes támadását szórakozásnak vélte, és különbözõ átkokat szórva semmisítették meg a helyi földmûvesek, apácák és invizítorok próbálkozásait.

A két család örömét tovább fokozta az a tény, hogy északon négy mágiát gyakorlól személy; Hollóháti Hedvig, Griffendél Godrick, Hugrabug Helga és a Mardekár Malazár megalapította a Roxfort Varázsló képzõ iskolát. Sir Malfoy és de Gunzburg báró gyermekei elsõkét kaptak az iskolába meghívót. Ifjabbik Pierre de Gunzburg - ismertebb nevén a Véres Báró -, és ifjabbik Tiberius Malfoy elsõként léphettek a Roxfort falai közé. Természetessen a Mardekár házba kerültek. Továbbá, Tiberius és Pierre jó barátok lettek, míg Tiberius szeretett azzal hencegni, hogy egyenes ági leszármazottja Marcus Vipsanius Agrippának. Tehát a Malfoy család nem csak nemes norman, hanem nemes római felmenõkkel büszkélkedhet. Pierre habár szerényebb örökséggel büszkélkedhetett, neki sem volt oka a panaszra: hisz maga is egy õsi kelta család sarja volt. Az egyik õsük, egy bizonyos Drustan, egy nagyhatalmú druida volt, aki a római Lutetia melleti erdõkben élt.

A két család közül, a Malfoy-ok büszkélkedhetnek azzal, hogy még most is köztünk járhatnak, amely nagy megtiszteltetés a varázs társadalom számára. Sajnos azonban a de Gunzburgokról ugyan ezt nem mondhatjuk el, hisz a család veszte pont az ifjabbik Pierre lett, akinek viszonzatlan szerelme hozta el a család végzetét. A Roxfortos tanulmányaik hetedik évében Heléna és Pierre a szüleik beleegyezésével eljegyezték egymást. Mivel - mint azt már tudjuk -, Heléna nem volt szerelmes Pierre-be. A lány végsõ bánatában bosszút forralt: ellopta anyja diadémját, elrejtette egy fában, majd megátkozta a nemes ékszert. “Inkább a halál, mint a házasság! Legyen átkozott minden ember ki jogos örököse ennek a diadémnak és pusztuljon harmincöt éves kora elõtt, ha nem talál rá az…” Monda Heléna, aki sanjos nem tudta befejezni átkát, mivel Pierre de Gunzburg félbeszakította. Nem tudjuk pontosan mi történt, csupán annyit, hogy az ifjú báró leszúrta Helénát, aki belehalt sérüléseibe, mire Pierre öngyilkos lett. Szellem formájában visszatértek és ma a Roxforti diákok úgy ismerik õket, mint a Szürke Hölgy és a Véres Báró. Ám az a legenda járja, hogy a félig elmondott átok rászállt a diadémra és ez magyarázatot adhat miért is hallt meg minden Holloháti leszármazott fiatalon.

***


Tom Denem többször is átfutotta A Véres Báró és A Szürke Hölgy történetét, melyet Cuthbert Binns Híres Mardekáros Varázslók és Boszorkák címû tanulmány gyüjteményében talált, Abraxas Malfoy személyes könyvtárában.

Abraxas közeli jó barátja volt Tom Denemnek. Még a Horatius Lumpsluck mutatta be egymásnk a két férfit, és arra kérte Absaxast, hogy vegye a szárnyai alá az ifjú varázslót. A nemes varázsló ugyan nem vett részt semmilyem Tom Denem által tervezett merényletben, segítséget nyújtott neki ott ahol tudott: most például Tom rendelkezésére bocsáltotta becses könyvtárát. Ráadásul Mr Malfoy különösebben nem sejtette miféle szörnyeteg lakozik Denemben. Aranyvérû arisztokrataként úgy gondolta, egy fajta felszabadító hõs Tom Denem, aki véget vet a varázs világ bújkálásának. S majd olyan életet élhet, mint õse Tiberius Malfoy vagy akár a Brutus Malfoy a Szenvedélyes, aki potenciális kérõje volt elsõ Erzsébet angol királynõnek is. Tom “kis merényletét”, az angol királyné, második Erzsébet születésnapján, pedig szükséges rossznak tekíntette. Úgy vélte, ami Gellert Grindelwaldnak nem sikerült, most Tom Denemnek Mardekér Malazár örökösének sikerülhet. Nem sejtette a kínt, a sötétséget és fájdalmat Tom Denem megnyerõ külseje mögött.

- Maradsz vacsorára Tom? - kérdezte Abraxas Malfoy Tomot, aki hanyagul felnézett Cuthbert Binns könyvébõl, majd így felelt:

- Sajnos más kötelezettségeim vannak az estére, de köszönöm a meghívást - mondta, de amint visszatért volna a könyv sorai köze Abraxas újra szóra emelte hangját.

- Két fontos esküvõ is lesz a varázsvilágban: Cygnus Black elveszi Druella Rosiert, és Rabastan Lestrange pedig az unokahúgomat Ursula Flintet. Ha jól tudom, te is mindket esküvõre hivatalos vagy… - Tom könyvébõl fel sem nézve bólíntott, Abraxas pedig habozva folytatta:

- Tom mivel félvér vagy, ezért nem tudom, hogy a vendégek hogyan reagálnénak a jelenlétedre. Fõleg az idõsebb generáció és úgy gondolom… - Tom Denem szemében a düh, a harag és a gyûlölet egyszerre gyújtott félelmetes tüzet. Fogait összeszorította mire nyakizmai megfeszültek. Hát hiába Mardekár Malazár egyetlen leszármazottja? Muglikat is meghazuttoló bigottsággal tiltanák el varázsló társai jogos poziciójából a társadalmukban? Pont Abraxas Malfoy mondja ezt, aki végig támogadta és mindenrõl tudott? Tom Denem felállt és dühében már nyúlt volna a pálcájáért, hogy végezzen Abraxasszal, ám egy hang, egy kedves sejmes hang, akit jól ismert és szeretett azt mondta: Tom ne tedd! Hallgasd meg mit akar! Ez a hang Mia Jonesé volt, s Tom tudta, hogy õ az egyetlen jó dolog az életében, az egyetlen jó legbelül, ami visszatartja most, hogy valami szörnyûséget tegyen.

- Úgy gondolod Abraxas? Félbe szakítottad a mondandódat - mondta Tom végül, s sötét gondolatai elszálltak.

- … h-hogy kéne egy aranyvérû boszorkány neked, partnernek és akkor könnyebb lenne bemutatni téged, mint Mardekár Malazár örökösét.

- Oh - lepõdött meg õszíntén Tom. Ráadásul Abraxas Malfoy még ésszerû is volt, habár nem tudta, hogy már van partnere. - Felesleges az aggodalmad Abraxas. Már van partnerem, Mia Jones személyében. Úgy vélem bõven megfelel a társaságnak; gazdag, elõkelõ, okos és aranyvérû.

- Jones? - vonta fel a szemöldökét Abraxas Malfoy, mire öt éves kis fia, Lucius a könyvtárszobába lépett.

- Édesanya üzeni, hogy a házimanók elkészültek a vacsorával - monta ijedten a csöpp tejfel szõke kisfiú, mire apja idegesen fordult fia felé.

- Lucius, hányszor mondjam, hogy kopogj mielõtt belépsz valahova?

- Bocsánat édesapa. Nem tudtam, hogy vendéged van - a kis Lucius fiatal kora ellenére meglehetõsen okos volt és gazdag szókincsel rendelkezett, és korán jelét adta, alig pár hónaposan, varázsló képességeinek. Inteligenciájából és tehetségébõl felnõtt korában is elõnyt kovácsolt. Ám arra sosem jött rá, hogy akkor találkozott elõször Voldemort nagyúrral, mikor öt éves korában, benyitott a könyvtárba, hogy vacsorához szólítsa apját.

- Igen, Mia Jones. Most pedig mennem kell. Nem kell kikisérned. Ismerem a járást, köszönöm - mondta Tom, majd elegánsan távozott.
Be kell jelentkezned bejelentkezés (regisztrálás) a vélemény írásához.