efiction efiction
efiction efiction
efiction efiction efiction efiction
Cím: Mardekr rksge Szerző: Miss Jones
[Vélemények - 7] Nyomtató Fejezet vagy Történet
- Szöveg mérete +
A szerző megjegyzései a fejezethez:
Tom Denemnek is volt valamikor lelke, miel?tt Voldemort lett… Lehet, hogy kicsit meredek ilyen fnyben felt?ntetni „azt, akit nem neveznk a nevn”, de fontos rsze az rsomnak.


Fehér kiscica játszadozott egy gazdag kúria télikertjében egy piros fonalgombolyaggal. Selymes szőrén megcsillant az őszi napfény fátyolos sugara. A kovácsoltvas ódon bútorok, buján zöldellő futónövények, és trópusi pálmák némán figyelték, ahogyan a kisállat üldözi zsákmányát; a piros fonalköteget. Az üldözött azonban csak nem akarta megadni magát. Sőt, ravaszságért sem kellet más pamuttárs segítségét kérnie, a piros köteg hamar egy hatalmas, méregzöld kaktusz köré tekeredett. A kiscica félve leült a szúrós növénytől tisztes távolságban. Majd tigriskúszásban osonkodott a ravasz fonal felé. Már közel járt a célhoz, amikor a méregzöld kaktusz kilövellte éles tüskéit, egyenesen a selymes cica orrába és nyakába. „NYÁUAUUU!” Kiáltott fel a kisállat, mire az édes álmát alvó aranykalitkába zárt papagáj is felijedt, és rikácsolni kezdett. Szapora léptek zaja közeledett a házból, nem csak a színes madarat riasztotta fel a kiscica. Az üvegajtó hamar kinyílt, és megjelent egy magas karcsú alak.
- Miss Clanking! A robbanó tűzkaktusz nem játék – mondta sudár hölgy az ajtóból. Majd közelebb lépett. A fényben látszódott a teljes alakja, fekete haja, rózsaszín bőre, zöld szemei és fekete nadrágba bújtatott hosszú kecses lábai. Felemelte a kiscicát, aki elveszett gazdája ölében, mivel a lány fehér pulóvert viselt.
- Csak csipesszel tudom kiszedni ezeket a tüskéket, és az bizony fájni fog kishölgy - a cica előbb gazdájára nézett, majd szomorúan a piros fonal felé tekintett.
- Nocsak, az a „vadállat” kellene? – mosolygott a lány, majd intett pálcájával, és magához varázsolta a pamutköteget. Aztán bevitte a házba a cicát, és leült vele a kandalló mellé. A pamutot pedig egy kerek gesztenyebarna dohányzóasztalra tette. Majd, csipesszel – ahogy megígérte -, egyenként elkezdte kiszedegetni a tüskéket a kis jószágból. Azonban alig hogy leült a lány azonnal csöngettek.
- Persze most nincs itthon Gareth és Siobhan! – bosszankodott a lány, majd kiment cicával, hogy megnézze ki jött.
- De szép ma valaki! – mondta szinte suttogva egy fiatal fekete hajú, sápadt férfi, amikor az ifjú hölgy kinyitotta az ajtót.
- Tom, ha a cicámra célzol, volt már jobb formában is!
- Rólad beszéltem, Mia – válaszolta azonnal és jóval hangosabban Tom Denem. Majd Mia beinvitálta a házba. A lány leült a kandalló elé és folytatta cicája tüskétlenítését. Tom állva maradt, és a kandallópárkányon elhelyezett mozgó fotókat nézegette.
- Szerencsés a bátyád! Három ilyen szép nővel együtt élni! – törte meg a csendet Tom, bár sejtelmes suttogással.
- Suzy, az unokahúgom ugyan még csak kislány, de már most olyan szép, mint az anyja – kapta fel a fejét Mia.
- De a nagynénjére is hasonlít…
- Rendben! Értem a bókot – mosolygott Mia, mire Tom félve elkapta a tekintetét. Aztán helyet foglalt Miával szemben. A lány kérés nélkül két gőzölgő teát varázsolt a barna asztalra. Mire Tom felemelte az egyik csészét, és nagyot kortyolt a meleg italból. Hideg lelkét azonnal átmelegítette a forró tea, és Mia szavak nélküli kedvessége. A fehér kiscica eközben nyugodtan tűrte, hogy gazdája megszabadítja a tüskéktől. Tom eközben egy nagy fotó halomra lett figyelmes, ami dohányzóasztalon volt szétszórva.
- Mik azok? – kérdezte kíváncsian Tom.
- Fotók. Éppen dolgoztam, amikor Miss Clanking megtámadta a télikertben a robbanó tűzkaktuszt. Tudod a királynő születésnapján történt merénylet után életben maradt muglik közül mindannyian arról számoltak be, hogy olyan taláros férfik támadtak, akiknek az alkarján furcsa tetoválás van. Egy koponya, kígyóval. Nos, én az Abszol úton fotózás közben észrevétlenül lekaptam pár ilyen tetovált kart. Próbálom megfejteni kik lehetnek. Sajnos azonban egyik fotón sem látszik az arcuk – válaszolta csevegve Mia, mire Tom torkán megakadt hírtelen a forró tea, és köhögni kezdett.
- Baj van? Jaj nekem, meg ne fulladj! – kiáltott fel Mia, mire Tom intett nincs semmi baja.
- Lehet valami szekta – vágta ki magát krahácsolva Tom Denem, miközben szemében eszelős fény gyúlt. Majd lenyelte a torkán akadt kortyot, és elmúlt a köhögése.
- Lehet… Majd kiderül! Kérsz még egy teát? – mondta csilingelő hangon a lány, mire Tom bólintott.
- Jövő hétre hivatalos vagyok a Balck kúriába – folytatta a beszélgetést Mia -, eskövő lesz. A legidősebb Black fiú nősül meg. Szeretném, ha eljönnél velem. Kellemetlen ilyen helyre pár nélkül menni.
- Szívesen elkísérlek. Egy ilyen szép hölggyel bárhol szívesen mutatkozom. Lassan viszont mennem kell. Délután jön Lumpsluck professzor a zongorájáért – mondta feszülten Tom, ami nem volt igaz, hiszen Horatius Lumpsluck zongoráját még nem sikerült megjavítania.
- Alig voltál itt, és már mennél! El sem mondta, miért jöttél? – kérdezte kedvesen Mia, mire Tom kissé meglágyult.
- Csak látni akartak – mondta, újra suttogó hangon Tom. A lány erre kedvesen rámosolygott.
Annyi keserűség, és harag gyűlt fel Tom Denem lelkében az évek során, az a néhány pillanat, perc, óra amit Miával tudott tölteni azonban feledtette vele minden dühét. Mia Jones volt az egyetlen ember, aki őszintén éreztette vele, hogy fontos neki. Ezért sem bírt Tom ellenállni, és a cicáját ápolgató lányhoz hajolt, majd megcsókolta.
- Már azt hittem elfelejtetted mi történt a múltkor – mosolygott a csók után a Mia. Tom ismét a lányhoz dőlt, de ezúttal a derekát is átkarolta. Egyre szorosabban fogta a fiatal boszorkát, mire Miss Clanking ijedten kiugrott Mia öléből. Tom nem akarta engedni a szorításból, Mia Jones az ővé, senki másé… Majd a lány finoman jelezte, hogy eressze el, hiszen a cica orrából nem szedte ki az összes tüskét. Tom kelletlenül, de engedelmeskedett. Majd Miss Clanking is visszaugrott gazdája ölébe. Tom Denem száján életében először őszinte mondat gördült ki:
- Mia, azt hiszem… fontos vagy nekem.
Be kell jelentkezned bejelentkezés (regisztrálás) a vélemény írásához.