efiction efiction
efiction efiction
efiction efiction efiction efiction
Helyesírási tippek

 

Néhány általános helyesírási jótanács,

amelyet az oldalon publikáló írók leggyakoribb hibái alapján állítottunk össze

 

A Leggyakrabban Elrontott Szavak listájáért ide kattints: LESZ

1. Idéz?jelek és zárójelek

A nyitó ELÉ kell szóköz, de mögé soha, a záró MÖGÉ kell szóköz (már ha nincs utána vessz?, pont, pontosvessz?, kérd?jel vagy felkiáltójel), de elé soha.
Pl.:
Azt mondta: rSzeretlek.r1;
Kati, akir?l már meséltem (a barna hajú lány), Rómában él.
A magyarban a nyitó idéz?jel lent van, a záró fent.
Nyitó zárójel vagy idéz?jel EL?TT és záró zárójel vagy idéz?jel UTÁN mindig van szóköz!

2. Gondolatjelek

A mondat közben a gondolatjelek ELÉ és MÖGÉ egyaránt kell szóköz.
Párbeszédeknél a sorkezd? gondolatjel UTÁN mindig kell szóköz.
A szavak utáni toldalékok, valamint páros szavak között (ici-pici, teng-leng stb.) esetén NEM gondolatjel, hanem köt?jel áll, amely el?tt és mögött soha nincs szóköz!

A köt?jel NEM gondolatjel, sem el?tte, sem mögötte nincs szóköz. Gondolatjel gondolatok között áll, köt?jel szavak és ragok (Dumbledore-t), illetve páros szavak között (ejnye-bejnye).

3. Vessz?

vessz? áll felsorolás elemei között, ha nincs köt?szó (pl.: Vettem tejet, kenyeret, vajat és felvágottat.r1;)
vessz? áll az új tagmondat els? szava el?tt (pl.: rLáttam a házukat, egyszer?en csodálatos!r1;)
Új tagmondat ott van, ahol új állítmány van. Az el?bbi mondatnál maradva a két állítmány: 1. láttam 2. (van) csodálatos (csakhogy a magyar nem teszi ki a rvanr1;-t).

Vessz? áll az utalószavak el?tt: hogy, de, ha, ahogy, aki (és ragozott alakjai), ami (és ragozott alakjai), amely (és ragozott alakjai), mivel, tehát, szóval, ahol, amiért, azért, így stb. (Figyelmeztetés: a rhogyr1;-ot sokszor nem tesszük ki, a vessz? ennek ellenére kell, pl.: rRemélem, velem maradsz.r1;)
Utalószavak el?l csak akkor maradhat el vessz?, ha párosával állnak:
"Rám nézett, csak hogy éreztesse: neheztel."
"Elmegyek, bár ha ? jönne, jobban örülnék."
Vessz? áll továbbá az indulatszavak után: ja, na, nos, noha, hát

Vessz? áll a megszólítás el?tt és mögött: rTudod, Harry, ez egy nagyon jó ötlet.r1; vagy: rPeter, nem láttad Jamest?r1;

ÉS és VAGY szabálya:
MINDIG kell eléjük vessz?, ha új tagmondatot vezetnek be (Pl. rElmentem a boltba, és vettem tejet.r1;)
SOSEM kell eléjük vessz?, ha felsorolás elemei között állnak (Pl. rNagy és fekete szemei voltak.r1; Vagy: rLáttam Pétert és Évát.r1;)

4. Igeköt?k

Az igeköt?ket, amennyiben rendes helyükön, az ige el?tt állnak, MINDIG egybe írjuk az igével.
Pl.: relvitte, megetter1;
Ha más szó is kerül az igeköt? és az ige közé, minden szót külön kell írni!
Pl.: rhaza akart mennir1;, rmeg szerette volna ennir1; rel ne késsr1;
Igeköt?k lehetnek a következ?k: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, el?-, el?re-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza stb.
Az igeköt?k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl?je, hogy az igeköt? a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követ?höz.
Pl.: rmegfogom a lepkétr1; rmeg fogom néznir1;
A megismételt igeköt?k közé köt?jelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel):
Pl.: rki-kinézr1;, rle-leeresztr1;
Az ellentétes jelentés? igeköt?ket köt?jellel kapcsoljuk össze, és különírjuk ?ket az igét?l (vagy igenévt?l)
Pl.: rki-be járkálr1; rle-föl sétálr1;

5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek

A mondatok mindig nagybet?vel kezd?dnek. Ezen kívül a kérd? mondatok után mindig kitesszük a kérd?jelet.
DE nagybet? csak ott van, ahol új mondat van. A mondat közepén a kett?spont után nincs új mondat. Pl. "Nem tehetett mást: mennie kellett."
Az egyszer? mondatok végére a közlés módjának megfelel? írásjelet teszünk.
Kérd? alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni:
Pl.: rNem viszed el mindjárt!r1; vagy rMiért ver engem a sors!r1;
Az érzelmek hullámzását vagy er?sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük:
Pl.: "Hogy képzeled ezt?! Valóban? Nem!
A mellérendel? összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel? írásjelet teszünk:
Pl.: rEsik a hó, mégis fekete az utca.r1; vagy rSokat késik, ne várjunk rá tovább!r1; vagy rInduljunk már, miért várnánk rá tovább?r1;
Az alárendel? összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a f?mondat kíván:
Pl.: rKi mint vet, úgy arat.r1; vagy rÉrzed-e, mennyire szeretlek?r1; vagy rFigyeljétek, ki lesz az els?!r1;

Pont, vessz?, pontosvessz?, kérd?jel, felkiáltójel, kett?spont és hármaspont: el?ttük SOHA, mögöttük MINDIG van szóköz.

Kérlek, mell?zd az írásjelek halmozását. A magyar nyelvben csak egy írásjel tehet? a mondatok végére. Halmozott írásjelek csak a következ?k lehetnek:
három pont (...)
egy kérd?- és egy felkiáltójel (?!)
három pont és egy kérd?- vagy egy felkiáltójel (...? vagy ...!)
A több felkiáltó- vagy kérd?jel nem elfogadható.

6. Párbeszédek

A párbeszédeknél a gondolatjelek el?tt nincs pont, ha rmondta, állította, kérdezte, morogta, vetette közber1; stb. vannak, tehát:
- Álmos vagyok - mondta Harry. Ez a HELYES.
- Álmos vagyok. - mondta Harry. Ez ROSSZ.
Figyelem: a beszéd módját leíró mondatrész (rmondta Harryr1;) kisbet?vel írandó, mégpedig akkor is, ha el?tte kérd?- vagy felkiáltójel áll:
- Hogy vagy? - kérdezte aggódva.
- Menj a fenébe! - kiáltott rá.
Viszont van pont, ha a gondolatjel után független mondat következik, pl.:
- Álmos vagyok. r11; Felállt, és nyújtózkodott.
Ebben az esetben a mondat nem a beszéd módját akarja leírni, és a gondolatjel utáni rész, mivel új mondat, nagybet?vel kezd?dik.
Fontos: ha a mondatot megszakítja az író egy, a beszédhelyzetre tett utalással, a vessz? helye a következ?képpen alakul pl.:
- Sejthettem volna - biggyesztette le az ajkát -, hogy nem fogja annyiban hagyni.
Ismét más: ha az írói közbeszúrás nem szakítja meg a mondatot, mert utána új mondat kezd?dik, akkor így kell írni:
- Szép vagy - mondta a fiú. - Tetszik a szemed.
Azaz: pont a "fiú" után, aztán a 3. gondolatjel után nagybet?.

7. Az idegen szavak toldalékolása

Ha az idegen szó kiejtett magánhangzóra végz?dik, akkor az ugyanúgy megnyúlik a ragok el?tt, mint a magyar szavak esetén:
pl. Padma r11; Padmáé, Padmát stb.
Draco r11; Dracóé, Dracót, Dracónak stb.
(Her)mione r11; (Her)mionét, (Her)mionénak stb.
Ha az idegen szó nem hangzó bet?re végz?dik, köt?jellel tesszük hozzá a toldalékokat. A toldalékok azonban a kiejtést követik:
George r11; George-dzsal, George-ot, George-nak stb.
Alice r11; Alice-szal, Alice-t, Alice-hoz stb.
Dumbledore r11; Dumbledore-nak, Dumbledore-é, Dumbledore-t stb.
Ha az idegen szó hangzó bet?re végz?dik, köt?jel nélkül tesszük hozzá a toldalékokat, a toldalékok azonban itt is a kiejtést követik:
Harrynek, Weasleyt?l, Longbottomot stb.
Még egy figyelmeztetés: ha egy név két egyforma mássalhangzóra végz?dik, a teljesen hasonuló r17;-val, -velr17; ragot köt?jellel tesszük utána: Bill-lel, Will-lel, Matt-tel, Prewett-tel stb.

8. Köznevek és tulajdonnevek

Csak a tulajdonnév nagybet?, a köznév kicsi. A Roxfort, Griffendél, Hollóhát, Mardekár és Hugrabug tehát nagybet?vel írandók (ragozott alakjaik is), a roxfortos, griffendéles, hugrabugos, hollóhátas és mardekáros azonban kisbet?vel (ragozott alakjaik is). Ugyanez igaz minden tulajdonnévre és a bel?lük képzett melléknevekre is.

9. Számok

A kialakult gyakorlat szerint inkább bet?írást használunk egyrészt a folyamatos, f?képpen irodalmi jelleg? szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor:
Pl.: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió
Másrészt akkor is, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel:
Pl.: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként

10. Egybeírás, különírás

Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el? egymás mellett, nemegyszer
új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk:
Pl.: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;

 

További adalék azoknak, akik javítani szeretnének a stílusukon:

11. Pontosvessz?

A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz?vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.
Pl.: "Nyugat fel?l sötét felh?ket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeled? viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is."
Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz?, ha a tagmondatok kapcsolata laza.
Pl.: "Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta."
A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz? helyett pontosvessz?t.
Pl.: "Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?" "Ezt többet nem veszem fel; égesd el!"

12. Mondatkezdés

Milyen szavakkal nem kezdünk mondatot?
És, de, vagy, mert, így szavakkal nem kezdünk mondatot.
Bizonyos esetekben kivételt képezhetnek a párbeszédekben elhangzó mondatok.

 

13. Ikes igék

Az irodalmi stílusban az ikes igék egyes szám els? személyben: -m végz?dést kapnak:
eszem
iszom
alszom
gondolkozom stb.
A -k vég? alak is bevett, de nem irodalmias.