efiction efiction
efiction efiction
efiction efiction efiction efiction
Helyesírási tippek
<p> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; font-weight: bold; text-align: center;"><big><big>Néhány általános helyesírási jótanács, </big></big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: center;"><big>amelyet az oldalon publikáló írók leggyakoribb hibái alapján állítottunk össze</big></p>
<p> </p>
<ul id="mozToc">
<!--mozToc h4 4-->
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId669588">1. Idéz?jelek és zárójelek</a> </big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId235058">2. Gondolatjelek</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId158143">3. Vessz?</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId539947">4. Igeköt?k</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId616058">5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId492394">6. Párbeszédek</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId341342">7. Az idegen szavak toldalékolása</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId409374">8. Köznevek és tulajdonnevek</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId493328">9. Számok</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId987501">10. Egybeírás, különírás</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId127058">11. Pontosvessz?</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId289983">12. Mondatkezdés</a></big></li>
<li><big><a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/helyesir.php#mozTocId320999">13. Ikes igék</a></big></li>
</ul>
<p>A Leggyakrabban Elrontott Szavak listájáért ide kattints: <a href="http://fanfiction.csodaidok.hu/lesz.php">LESZ</a></p>
<h4><a name="mozTocId669588"></a><big>1. Idéz?jelek és zárójelek</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>A nyitó ELÉ kell szóköz, de mögé soha, a záró MÖGÉ kell szóköz (már ha nincs utána vessz?, pont, pontosvessz?, kérd?jel vagy felkiáltójel), de elé soha.<br /> Pl.:<br /> Azt mondta: rSzeretlek.r1;<br /> Kati, akir?l már meséltem (a barna hajú lány), Rómában él.<br /> A magyarban a nyitó idéz?jel lent van, a záró fent.<br /> Nyitó zárójel vagy idéz?jel EL?TT és záró zárójel vagy idéz?jel UTÁN mindig van szóköz!</big></p>
<h4><a name="mozTocId235058"></a><big>2. Gondolatjelek</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>A mondat közben a gondolatjelek ELÉ és MÖGÉ egyaránt kell szóköz.<br /> Párbeszédeknél a sorkezd? gondolatjel UTÁN mindig kell szóköz.<br /> A szavak utáni toldalékok, valamint páros szavak között (ici-pici, teng-leng stb.) esetén NEM gondolatjel, hanem köt?jel áll, amely el?tt és mögött soha nincs szóköz!</big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; font-style: italic; text-align: justify;"><big>A köt?jel NEM gondolatjel, sem el?tte, sem mögötte nincs szóköz. Gondolatjel gondolatok között áll, köt?jel szavak és ragok (Dumbledore-t), illetve páros szavak között (ejnye-bejnye).</big></p>
<h4><a name="mozTocId158143"></a><big>3. Vessz?</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>vessz? áll felsorolás elemei között, ha nincs köt?szó (pl.: Vettem tejet, kenyeret, vajat és felvágottat.r1;)<br /> vessz? áll az új tagmondat els? szava el?tt (pl.: rLáttam a házukat, egyszer?en csodálatos!r1;)<br /> Új tagmondat ott van, ahol új állítmány van. Az el?bbi mondatnál maradva a két állítmány: 1. láttam 2. (van) csodálatos (csakhogy a magyar nem teszi ki a rvanr1;-t).<br /> </big></p>
<p><big>Vessz? áll az utalószavak el?tt: hogy, de, ha, ahogy, aki (és ragozott alakjai), ami (és ragozott alakjai), amely (és ragozott alakjai), mivel, tehát, szóval, ahol, amiért, azért, így stb. (Figyelmeztetés: a rhogyr1;-ot sokszor nem tesszük ki, a vessz? ennek ellenére kell, pl.: rRemélem, velem maradsz.r1;)<br /> Utalószavak el?l csak akkor maradhat el vessz?, ha párosával állnak:<br /> "Rám nézett, csak hogy éreztesse: neheztel."<br /> "Elmegyek, bár ha ? jönne, jobban örülnék."<br /> Vessz? áll továbbá az indulatszavak után: ja, na, nos, noha, hát</big><big><br /> Vessz? áll a megszólítás el?tt és mögött: rTudod, Harry, ez egy nagyon jó ötlet.r1; vagy: rPeter, nem láttad Jamest?r1;</big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; font-style: italic; text-align: justify;"><big>ÉS és VAGY szabálya:<br /> MINDIG kell eléjük vessz?, ha új tagmondatot vezetnek be (Pl. rElmentem a boltba, és vettem tejet.r1;)<br /> SOSEM kell eléjük vessz?, ha felsorolás elemei között állnak (Pl. rNagy és fekete szemei voltak.r1; Vagy: rLáttam Pétert és Évát.r1;)</big></p>
<h4><a name="mozTocId539947"></a><big>4. Igeköt?k</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>Az igeköt?ket, amennyiben rendes helyükön, az ige el?tt állnak, MINDIG egybe írjuk az igével.<br /> Pl.: relvitte, megetter1;<br /> Ha más szó is kerül az igeköt? és az ige közé, minden szót külön kell írni!<br /> Pl.: rhaza akart mennir1;, rmeg szerette volna ennir1; rel ne késsr1;<br /> Igeköt?k lehetnek a következ?k: abba-, agyon-, alá-, át-, be-, bele-, benn-, egybe-, el-, ellen-, el?-, el?re-, fel- v. föl-, félbe-, félre-, felül- v. fölül-, fenn- v. fönn-, hátra-, haza-, helyre-, hozzá-, ide-, keresztül-, ketté-, ki-, körül-, közbe-, közre-, külön-, le-, meg-, mellé-, neki-, oda-, össze-, rá-, rajta-, széjjel-, szembe-, szerte-, szét-, tele-, tova-, tovább-, tönkre-, túl-, újjá-, újra-, utána-, végbe-, végig-, vissza stb.<br /> Az igeköt?k különírása vagy egybeírása gyakran értelmi különbségre is utal: annak jelöl?je, hogy az igeköt? a közvetlenül utána álló igéhez tartozik-e, vagy az ezt követ?höz.<br /> Pl.: rmegfogom a lepkétr1; rmeg fogom néznir1;<br /> A megismételt igeköt?k közé köt?jelet teszünk, és együttesüket egybeírjuk az igével (vagy igenévvel):<br /> Pl.: rki-kinézr1;, rle-leeresztr1;<br /> Az ellentétes jelentés? igeköt?ket köt?jellel kapcsoljuk össze, és különírjuk ?ket az igét?l (vagy igenévt?l)<br /> Pl.: rki-be járkálr1; rle-föl sétálr1;</big></p>
<h4><a name="mozTocId616058"></a><big>5. Mondatok és központozás, mondatvégi írásjelek</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>A mondatok mindig nagybet?vel kezd?dnek. Ezen kívül a kérd? mondatok után mindig kitesszük a kérd?jelet.<br /> DE nagybet? csak ott van, ahol új mondat van. A mondat közepén a kett?spont után nincs új mondat. Pl. "Nem tehetett mást: mennie kellett."<br /> Az egyszer? mondatok végére a közlés módjának megfelel? írásjelet teszünk.<br /> Kérd? alakú felszólítások és felkiáltások végén felkiáltójel is szokott állni:<br /> Pl.: rNem viszed el mindjárt!r1; vagy rMiért ver engem a sors!r1;<br /> Az érzelmek hullámzását vagy er?sebb fokát írásjelek halmozásával érzékeltethetjük:<br /> Pl.: "Hogy képzeled ezt?! Valóban? Nem!<br /> A mellérendel? összetett mondatok végére az utolsó tagmondatnak megfelel? írásjelet teszünk:<br /> Pl.: rEsik a hó, mégis fekete az utca.r1; vagy rSokat késik, ne várjunk rá tovább!r1; vagy rInduljunk már, miért várnánk rá tovább?r1;<br /> Az alárendel? összetett mondatok végére olyan írásjelet kell tenni, amilyent a f?mondat kíván:<br /> Pl.: rKi mint vet, úgy arat.r1; vagy rÉrzed-e, mennyire szeretlek?r1; vagy rFigyeljétek, ki lesz az els?!r1;</big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; font-style: italic;"><big>Pont, vessz?, pontosvessz?, kérd?jel, felkiáltójel, kett?spont és hármaspont: el?ttük SOHA, mögöttük MINDIG van szóköz.</big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; font-style: italic;"><big><span style="font-weight: bold;">Kérlek, mell?zd az írásjelek halmozását. A magyar nyelvben csak egy írásjel tehet? a mondatok végére. Halmozott írásjelek csak a következ?k lehetnek:</span><br style="font-weight: bold;" /> <span style="font-weight: bold;">három pont (...)</span><br style="font-weight: bold;" /> <span style="font-weight: bold;">egy kérd?- és egy felkiáltójel (?!)</span><br style="font-weight: bold;" /> <span style="font-weight: bold;">három pont és egy kérd?- vagy egy felkiáltójel (...? vagy ...!)</span><br style="font-weight: bold;" /> <span style="font-weight: bold;">A több felkiáltó- vagy kérd?jel nem elfogadható.</span></big></p>
<h4><a name="mozTocId492394"></a><big>6. Párbeszédek</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>A párbeszédeknél a gondolatjelek el?tt nincs pont, ha rmondta, állította, kérdezte, morogta, vetette közber1; stb. vannak, tehát:<br /> - Álmos vagyok - mondta Harry. Ez a HELYES.<br /> - Álmos vagyok. - mondta Harry. Ez ROSSZ.<br /> Figyelem: a beszéd módját leíró mondatrész (rmondta Harryr1;) kisbet?vel írandó, mégpedig akkor is, ha el?tte kérd?- vagy felkiáltójel áll:<br /> - Hogy vagy? - kérdezte aggódva.<br /> - Menj a fenébe! - kiáltott rá.<br /> Viszont van pont, ha a gondolatjel után független mondat következik, pl.:<br /> - Álmos vagyok. r11; Felállt, és nyújtózkodott.<br /> Ebben az esetben a mondat nem a beszéd módját akarja leírni, és a gondolatjel utáni rész, mivel új mondat, nagybet?vel kezd?dik.<br /> Fontos: ha a mondatot megszakítja az író egy, a beszédhelyzetre tett utalással, a vessz? helye a következ?képpen alakul pl.:<br /> - Sejthettem volna - biggyesztette le az ajkát -, hogy nem fogja annyiban hagyni.<br /> Ismét más: ha az írói közbeszúrás nem szakítja meg a mondatot, mert utána új mondat kezd?dik, akkor így kell írni:<br /> - Szép vagy - mondta a fiú. - Tetszik a szemed.<br /> Azaz: pont a "fiú" után, aztán a 3. gondolatjel után nagybet?.</big></p>
<h4><a name="mozTocId341342"></a><big>7. Az idegen szavak toldalékolása</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>Ha az idegen szó kiejtett magánhangzóra végz?dik, akkor az ugyanúgy megnyúlik a ragok el?tt, mint a magyar szavak esetén:<br /> pl. Padma r11; Padmáé, Padmát stb.<br /> Draco r11; Dracóé, Dracót, Dracónak stb.<br /> (Her)mione r11; (Her)mionét, (Her)mionénak stb.<br /> Ha az idegen szó nem hangzó bet?re végz?dik, köt?jellel tesszük hozzá a toldalékokat. A toldalékok azonban a kiejtést követik:<br /> George r11; George-dzsal, George-ot, George-nak stb.<br /> Alice r11; Alice-szal, Alice-t, Alice-hoz stb.<br /> Dumbledore r11; Dumbledore-nak, Dumbledore-é, Dumbledore-t stb.<br /> Ha az idegen szó hangzó bet?re végz?dik, köt?jel nélkül tesszük hozzá a toldalékokat, a toldalékok azonban itt is a kiejtést követik:<br /> Harrynek, Weasleyt?l, Longbottomot stb.<br /> Még egy figyelmeztetés: ha egy név két egyforma mássalhangzóra végz?dik, a teljesen hasonuló r17;-val, -velr17; ragot köt?jellel tesszük utána: Bill-lel, Will-lel, Matt-tel, Prewett-tel stb.</big></p>
<h4><a name="mozTocId409374"></a><big>8. Köznevek és tulajdonnevek</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>Csak a tulajdonnév nagybet?, a köznév kicsi. A Roxfort, Griffendél, Hollóhát, Mardekár és Hugrabug tehát nagybet?vel írandók (ragozott alakjaik is), a roxfortos, griffendéles, hugrabugos, hollóhátas és mardekáros azonban kisbet?vel (ragozott alakjaik is). Ugyanez igaz minden tulajdonnévre és a bel?lük képzett melléknevekre is.</big></p>
<h4><a name="mozTocId493328"></a><big>9. Számok</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big> A kialakult gyakorlat szerint inkább bet?írást használunk egyrészt a folyamatos, f?képpen irodalmi jelleg? szövegben a rövid szóval kimondható számok lejegyzésekor:<br /> Pl.: öt, húsz, ezer, százezer, tízmillió<br /> Másrészt akkor is, ha a szám toldalékos alakban, névutós szókapcsolatban vagy más szóval összetéve szerepel:<br /> Pl.: huszonötöt, ezernek, tízféle, hatvan után, harmadmagával, kéthetenként</big></p>
<h4><a name="mozTocId987501"></a><big>10. Egybeírás, különírás</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>Olyan szavak, amelyek beszédünkben gyakran fordulnak el? egymás mellett, nemegyszer<br /> új jelentést hordozó összetételekké forrnak össze. Az ilyen kapcsolatokat egybeírjuk:<br /> Pl.: kétségkívül (= biztosan), nemsokára, sohasem; dehogy, hogyne; csakhogy, hanem, ugyanis;</big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify; font-weight: bold; font-style: italic;"><big>További adalék azoknak, akik javítani szeretnének a stílusukon:</big></p>
<h4><a name="mozTocId127058"></a><big>11. Pontosvessz?</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>A többszörösen összetett mondatokban pontosvessz?vel határoljuk el egymástól a szorosabban összetartozó tagmondatok csoportjait.<br /> Pl.: "Nyugat fel?l sötét felh?ket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegenyék alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön; s a közeled? viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is."<br /> Kéttagú összetett mondatban is állhat pontosvessz?, ha a tagmondatok kapcsolata laza.<br /> Pl.: "Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta."<br /> A más-más tartalmi típusú tagmondatok közé szintén tehetünk vessz? helyett pontosvessz?t.<br /> Pl.: "Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?" "Ezt többet nem veszem fel; égesd el!"</big></p>
<h4><a name="mozTocId289983"></a><big>12. Mondatkezdés</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>Milyen szavakkal nem kezdünk mondatot?<br /> <span style="font-style: italic;">És, de, vagy, mert, így</span> szavakkal nem kezdünk mondatot.<br /> Bizonyos esetekben kivételt képezhetnek a párbeszédekben elhangzó mondatok.</big></p>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"> </p>
<h4><a name="mozTocId320999"></a><big>13. Ikes igék</big></h4>
<p style="margin-bottom: 0cm; text-align: justify;"><big>Az irodalmi stílusban az ikes igék egyes szám els? személyben: -m végz?dést kapnak:<br /> eszem<br /> iszom<br /> alszom<br /> gondolkozom stb.<br /> A -k vég? alak is bevett, de nem irodalmias.</big></p>